Art Informel

A francia informel sz� "forma n�lk�li"-t jelent. Az Art Informel m�v�szei �j alkot�si m�dot kerestek. Elvetett�k a geometriai �s figurat�v alakzatokat, �s �j m�v�szi nyelvet hoztak l�tre. Improviz�ci� �tj�n form�kat �s m�dszereket tal�ltak fel. Jellemz� munk�ikra a szabad ecsetkezel�s �s a vastag fest�kr�teg. Az Art Informel nagyon sz�les kateg�ria, figurat�v �s nonfigurat�v fest�ket egyar�nt mag�ba foglal.

/Hartung, Hans: T 1956/7/

Bauhaus

A Bauhaust 1919-ben Weimarban alap�totta meg Walter Gropius �p�t�szm�rn�k. Eur�pa akkori szocialista �ramlataira reflekt�lva az volt a filoz�fi�ja, hogy a m�v�szetet �s a designt bevezesse a mindennapi �let birodalm�ba. Gropius �gy v�lte, hogy a k�pz�m�v�szeknek �s az �p�t�szeknek k�zm�vesekk�nt kell tev�kenykedni�k, m�veiknek pedig praktikusaknak �s olcs�knak kell lenni�k. A Bauhaus n�vend�kek - fest�k, �p�t�szek, keramikusok, sz�v�k, szobr�szok �s formatervez�k - k�z�s m�helymunk�ban vettek r�szt, mint annak idej�n a renesz�nsz k�zm�vesek. A Bauhaus st�lus�t az egyszer�s�g, a geometrikuss�g �s a kifinomults�g jellemzi. 1933-ban a n�ci korm�nyzat bez�ratta az iskol�t. B�r az iskola gyakorlatilag megsz�nt, tan�rai, miut�n elhagyt�k N�metorsz�got �s sz�tsz�r�dtak a vil�gban, folytatt�k az iskola �ltal k�pviselt eszm�k n�pszer�s�t�s�t.

/Klee, Paul: Edz�s/

Barbizoni iskola

1835 k�r�l francia fest�kb�l �ll� csoport utazott egy P�rizst�l 40 m�rf�ldnyire d�lnyugatra fekv� kis faluba. A falu neve Barbizon, a fontainebleau-i erd� sz�l�n �ll. A fest�k a v�rosi �let gondjait�l t�vol fest��llv�nyaikat a szabadban helyezt�k el �s term�szet ut�n festett�k k�peiket. A barbizoni iskola m�v�szei k�z�l soknak a neve teljesen feled�sbe mer�lt, t�bb felfedez�s�ket az impresszionist�knak tulajdon�tj�k, akik felhaszn�lt�k az � �j�t� technik�ikat.

/Jean-Baptiste Camille Corot: Villa d'Avray/

Barokk

A barokk st�lus R�m�ban, az 1600-as �vek elej�n �lte vir�gkor�t, s k�l�nb�z� m�rt�kben eg�szen a XVIII. sz�zadig fennmaradt Eur�pa-szerte. Az elnevez�s az olasz "barocco" sz�b�l ered, jelent�se bizarr, k�l�nleges. A barokk m�v�szetet �ltal�ban t�l�rad�, buja jelleg �s �rzelmi hat�sok jellemzik. Az archetipikus barokk szentk�p a szenteket vagy a Madonn�t �br�zolja hull�mz� drap�ri�k kavarg�s�ban, kerubokkal k�r�lvett fodros felh�k keret�ben.

/Caravaggio, Michelangelo Merisi da: Szent P�l megt�r�se;

 Bernini, Giovanni Lorenzo: Szent Ter�z ext�zisa/

Expresszionizmus

M�v�szeti ir�nyzat, mely els�sorban 1905 �s 1930 k�z�tt vir�gzott N�metorsz�gban. Az expresszionista m�v�szek olyan k�pi form�kat k�v�ntak kifejleszteni, amelyek a k�lvil�g �br�zol�sa helyett ink�bb legbens�bb �rz�seiket fejezik ki. Az expresszionista festm�ny elm�ly�lt, szenved�lyes �s a v�gs�kig szem�lyes, a fest�v�sznat az �rzelmek kifejez�si helyek�nt fogja fel.

/Nolde, Emil: Piros pipacsok/

Fauvizmus

1905-ben P�rizsban egy olyan ki�ll�t�st rendeztek, amely egyetlen teremb�l �llt, tele tiszta, kontrasztos sz�neket �raszt� festm�nyekkel. L�tszott, hogy nagy lelkesed�ssel �s szenved�llyel festett�k �ket. Egy kritikus "les fauves"-nak (franci�ul: "vadak") nevezte el a festm�nyek alkot�it, �s a n�v r�juk ragadt. A "vads�g" f�leg az er�teljes sz�nekben, a dinamikus ecsetkezel�sben �s a k�pek m�ly kifejez�k�szs�g�ben mutatkozott meg.

/Matisse, Henri: Az eb�dl�asztal/

Futurizmus

Avantg�rd mozgalom, Mil�n�ban alap�tott�k 1909-ben. Tagjai meg akart�k szabad�tani Olaszorsz�got m�ltj�nak s�ly�t�l, �s a m�t dics��tett�k. A futurist�kat elb�v�lte a modern technika, a k�zleked�s �s a t�vk�zl�s. A fest�szetben �s a szobr�szatban a sz�gletes form�k �s az er�teljes vonalak a dinamizmus �rzet�t sugallt�k. A futurista m�v�szet egyik legf�bb jellemz�je az volt, hogy megpr�b�lta megragadni a mozg�st �s a sebess�get: ezt rendszerint �gy �rt�k el, hogy ugyanazt a t�rgyat vagy szem�lyt k�l�nb�z� poz�ci�kban rajzolt�k meg ugyanabban az id�ben, �gy keltve a mozg�s �rzet�t.

/Boccioni, Umberto: Fej+F�ny+T�j/

G�tika

Eur�pa nagy katedr�lisainak a st�lusa, amely a k�z�pkorban (kb. 1150-t�l 1500-ig) a legjelent�sebb ir�nyzatnak volt tekinthet�. A g�tikus festm�nyek �s szobrok alakjai elny�jtottak, d�szesek. A fest�szetben �ltal�ban nem t�rekedtek a h�romdimenzi�s �br�zol�sm�dra. Az alkalmazott perspekt�va t�bbnyire esetleges �s kev�ss� meggy�z�.

/Martini, Simone: Az angyali �dv�zlet/

Impresszionizmus

Fest�szeti ir�nyzat, amely Franciaorsz�gb�l, az 1860-as �vekb�l indult el. Az impresszionista fest�k a term�szetes f�ny ragyog�s�ban megmutatkoz� term�szet mag�val ragad� megjelen�s�t �nnepelt�k - ak�r hajnali, ak�r nappali vagy alkonyati f�nyr�l volt sz�. Elb�v�lte �ket a f�ny �s sz�nek k�z�tti kapcsolat, �s tiszta fest�kkel, szabad ecsetvon�sokkal dolgoztak. T�mav�laszt�suk is radik�lisan elt�rt a kor�bbiakt�l; ker�lt�k a hagyom�nyos t�rt�nelmi, vall�si �s romantikus t�m�kat, ink�bb a t�jk�peket �s a mindennapi �let jeleneteit r�szes�tett�k el�nyben.

/Manet, Eduard: Olympia;

Pissaro, Camille: A Pont Royal �s a Louvre k�rny�k�n

Monet, Claude: A roueni katedr�lis nyugati homlokzata teljes napf�nyben

Renoir, Pierre Auguste: V�zt�csa kacs�kkal

Kinetikus m�v�szet (kinetic art)

Ezt a meghat�roz�st a val�s�gos vagy l�tsz�lagos mozg�st megtestes�t� m�v�szet megnevez�s�re szokt�k haszn�lni. A "kinetic art" �tlete az 1920-as �vekben mer�lt fel el�sz�r, de az 1950-es �s 60-as �vekben �rte el n�pszer�s�ge cs�cspontj�t. A kinetikus m�v�szet lehet teljesen egyszer� vagy �sszetett. A terminus azokra a m�alkot�sokra is alkalmazhat�, amelyek f�nyeffektusokkal teremtik meg a szeml�l� sz�m�ra a mozg�s ill�zi�j�t. A kinetikosz g�r�g sz�, jelent�se mozg�ssal kapcsolatos.

/Moholy Nagy L�szl�: CHX/

Konstruktivizmus

Absztrakt m�v�szeti mozgalom, amely 1913-ban j�tt l�tre Oroszorsz�gban. A konstruktivizmus elt�r�lte a m�v�szet hagyom�nyos fogalmait; azt hirdette, hogy a m�v�szetnek a modern technol�gia form�it �s folyamatait kell ut�noznia. Ez k�l�n�sen igaz volt a szobr�szatra. A fest�szetben ugyanezeket az elveket alkalmazt�k, csak k�tdimenzi�s form�ban; absztrakt form�kat alkalmaztak a g�pi technol�gi�ra eml�keztet� szerkezetek megteremt�s�re, melyeket csaknem szoborszer�en f�ggesztettek fel a t�rben.

/Liszinszk�j, El: P.V.N. Proun

Barcsay Jen�: H�zak

Kass�k Lajos: Egyens�ly

Moholy-Nagy L�szl�: Kompoz�ci� A II./

Kubizmus

A k�palkot�snak ezt a forradalmian �j m�dszer�t Picasso �s Braque fejlesztette ki a XX. sz�zad els� �vtized�ben. A kubista m�v�szet, hab�r absztraktnak �s geometrikusnak t�nhet, val�j�ban igazi t�rgyakat �br�zol. Ezeket "r�lap�tott�k" a v�szonra �gy, hogy a form�k k�l�nb�z� oldalai egyszerre mutatkozzanak, k�l�nb�z� sz�gekb�l. Ahelyett, hogy egy t�rgynak t�rben val� ill�zi�j�t keltett�k volna, mint ahogy az a fest�k t�rekv�sei k�z�tt szerepelt a renesz�nsz �ta, a kubista m�v�szet a v�szon k�tdimenzi�s felt�telei k�z�tt hat�rozza meg a t�rgyakat.

/Picasso, Pablo: Madame Z. arck�pe – F�tyolt�nc/

Manierizmus

A manierizmust, a renesz�nsz st�lus tov�bbfejlesztett v�ltozat�t �ltal�ban a XV. sz�zadi �s XVI. sz�zad eleji harm�nia, rend �s t�k�letess�g elleni reakci�k�nt ismerik. Ez a st�lus Olaszorsz�gban uralkodott 1520 �s 1600 k�z�tt. Vil�gos, csaknem rik�t� sz�nek, alaposan kidolgozott kompoz�ci�k, elt�lzott form�k �s dr�mai mozg�sok jellemzik. A kifejez�s az "�zl�sess�g, elegancia" jelent�s� maniera sz�b�l ered, �s m�lt�s�got, egyens�lyt �s harm�ni�t fejez ki.

/Modigliani, Amadeo: Fekv� akt/

Nabik

Az 1880-as �vekben tev�kenyked� francia fest�k kis csoportj�t Gauguinnek a tiszta sz�nekkel val� fest�si m�dszere inspir�lta. K�peiket egy-egy sz�nb�l vagy mint�b�l kik�pzett nagy fel�let jellemzi. A fest�s mellett a csoport nyomatok, plak�tok, k�nyvillusztr�ci�k, textilmint�k �s sz�nh�zi d�szletek tervez�s�vel is foglalkozott. A nabi h�ber sz�, pr�f�t�t jelent.

/Vallotton, F�lix: T�jk�p f�kkal/

Naiv fest�szet

M�vel�i amat�r, akad�miai k�pzetts�ggel nem rendelkez� fest�k, akik a hagyom�nyokt�l f�ggetlen�l alak�tj�k ki saj�t, val�s�gb�l �s k�pzeletb�l egyar�nt t�pl�lkoz� fant�ziavil�gukat.

/Rousseau, Henri: Alv� cig�nyl�ny/

Neue Sachlichkeit

N�met sz�, �j t�rgyiass�got jelent. Realista ir�nyzat az 1920-as �vek N�metorsz�g�ban, amely az expresszionist�k �rzelmi t�lt�s� fest�szet�vel ellent�tben a l�that� vil�gra koncentr�l. Tiszta, t�rgyilagosan figurat�v �br�zol�sm�d jellemzi.

/Dix, Otto: Sylvia von Harden �js�g�r� portr�ja/

Op-art

Absztrakt m�v�szeti ir�nyzat, amely az 1960-as �vekben sz�letett. Az op-art (az "optical art" r�vid�t�se) "az emberi szem becsaphat�s�g�t haszn�lja ki". A fest� j�tszik a befogad�val: olyan k�peket alak�t ki, amelyek vibr�lnak �s pulz�lnak. A felhaszn�lt sz�nek �s m�rtani form�k a mozg�s optikai ill�zi�j�t keltik.

/Vasarely, Victor: Triond/

Pittura metafisica (Metafizikus fest�szet)

A metafizikus fest�szet Olaszorsz�gban, 1917-ben alkotta meg De Chirico �s Carr�. Az ir�nyzatot a torz�tott perspekt�va, a term�szetellenes megvil�g�t�s �s a furcsa k�pzeletvil�g jellemzi; az emberi test helyett gyakran haszn�lnak pr�babab�t �s szobrokat. A metafizikus fest�k szokatlan k�rnyezetbe helyezve a t�rgyakat, �lomszer�, m�gikus atmoszf�r�t teremtenek. Ebb�l a szempontb�l a mozgalom sokban hasonl�t a sz�rrealizmusra, abban viszont k�l�nb�zik t�le, hogy szigor� kompoz�ci�s szerkezeteket alkalmaz, �s felhaszn�lja az �p�t�szet �rt�keit.

/Chirico, Giorgo de: Metafizikai t�j, feh�r toronnyal/

Plein air-fest�szet

A barbizoni iskola, majd az impresszionist�k kedvelt m�dszere, mely a m�terem helyett a term�szet szabad �l�t v�lasztja a fest�i t�nyked�s sz�nter��l.

Corot, Jean-Baptiste Camille: A mantes-i h�d

Pointillizmus

A francia point sz�b�l ered, jelent�se: pont. Az impresszionizmus k�sei v�lfaja. Apr� ecsetvon�sokkal, pettyekk�nt �s keveretlen�l hordj�k fel a sz�neket, mi�ltal a sz�nek optikai szint�zise nem a fest� palett�j�n j�n l�tre, hanem csak a n�z� szem�ben.

/Seurat, Georges: F�rd�z�s Asni�res-ben

Cross, H. E.: Ciprusok Cagnes-ban/

Pop-art

M�v�szeti mozgalom az Egyes�lt �llamokban �s Angli�ban. Az 1950-es �vekben jelentkezett el�sz�r, s a fogyaszt�i t�rsadalom �s a popkult�ra k�pzetk�r�b�l mer�tett inspir�ci�t. A k�preg�nyek, a hirdet�sek �s a tucatterm�kek mind-mind nagy szerepet j�tszottak ebben a mozgalomban, melyet egyik tagja, Hamilton �gy jellemzett: "n�pszer�, t�n�keny, felhaszn�lhat�, olcs�, t�meggy�rtm�ny, fiatal, frapp�ns, szexis, ravasz, elragad� - �s j� �zlet".

/Rauschenberg, Robert: V�zt�rol�

Preraffaelit�k

Fiatal angol fest�k sz�vets�ge, amely 1848-ban alakult meg. A preraffaelita fest�k d�bbenettel figyelt�k a hanyatl� brit fest�szetet, �s a nagy renesz�nsz mester, Raffaello el�tti, korai olasz fest�szet egyszer�s�g�t akart�k el�rni, olyan m�v�szeket v�lasztva p�ldak�p�l, mint Botticelli �s Lippi. A preraffaelita k�pek gyakran �br�zoltak irodalmi, t�rt�nelmi vagy vall�sos jeleneteket, �s sokszor erk�lcsi tan�t�st f�ztek a t�rsadalmi rend �s kapcsolatok k�rd�seihez. Gazdag text�r�j�, apr�l�kos r�szletess�ggel �br�zolt k�pek k�sz�ltek, amelyek k�l�n�s figyelmet szenteltek a vir�gok �s a text�li�k ny�jtotta d�sz�t�si lehet�s�geknek.

/Rossetti, Dante Gabriel: �lmodoz�s/

Renesz�nsz

Az emberek az eg�sz k�z�pkor sor�n az Istent�l �s a minden�tt jelenl�v� egyh�zt�l val� f�lelemben �ltek. A m�v�szet �ltal�ban a mennyorsz�got �s a szenteket �br�zolta, nem igaz�n t�r�d�tt azzal, ami a f�ld�n t�rt�nt. A XIV. sz�zadt�l kezdve azonban az ember kezdett r�j�nni saj�t fontoss�g�ra �s a vil�gra gyakorolt hat�s�ra. Ez az �jj�sz�let�s (vagyis “renaissance”) a m�v�szetben is t�kr�z�d�tt: a figur�k �letszer�bbekk� v�ltak, a t�rkezel�s val�s�gosabb� v�lt, a kereszt�nys�g t�rt�net�t pedig emberi n�z�pontb�l kezdt�k m�ltatni. A renesz�nsz Giotto �s Masaccio stiliz�lt m�veivel kezd�d�tt el �s Leonardo da Vinci, Raffaello �s Michelangelo monument�lis m�veiben �rte el tet�pontj�t. M�g az olasz renesz�nsz m�v�szei a perspekt�v�ra �s a t�rill�zi�ra fektett�k a hangs�lyt,a flamand �s a n�met fest�ket jobban �rdekelte a k�r�l�tt�k l�v� vil�g apr�l�kos feldolgoz�sa.

/D�rer, Albrecht: Lovag, Hal�l �s �rd�g

Eyck, Jan van: Az arnolfini h�zasp�r

Leonardo da Vinci: A hermelines h�lgy

Leonardo da Vinci: Mona Lisa

Angelico, Fra: Angyali �dv�zlet

Bellini, Giovanni: �lt�zk�d� n�

Holbein, Hans: K�vetek

Tiziano, Vecellio: Bacchus �s Ariadne

Lippi, Filippino: Id�s f�rfi portr�ja

Michelangelo, Buonarroti: A Szent csal�d

Botticelli, Sandro: V�nusz sz�let�se

Raffaello, Santi: Az Ath�ni iskola/

Rokok�

K�nnyed, j�t�kos �s dekorat�v st�lus, amely Franciaorsz�gban fejl�d�tt ki 1700 k�r�l, s a XVIII. sz�zadban Eur�pa-szerte elterjedt. A kifejez�s a francia rocaille sz�b�l ered, amely a sz�k�kutak d�sz�t�s�re haszn�lt d�szes kagyl�k �s k�vecsk�k neve volt. A rokok� f�leg a bels��p�t�szet st�lusa; finoms�g, elegancia, j�t�koss�g �s a pasztellsz�nek haszn�lata jellemzi. T�m�i k�z�tt gyakran szerepelnek az arisztokr�cia k�nnyed mulats�gai �s a kiss� mer�sz szerelmi jelenetek.

Tiepolo, Giovanni Battista: M�zes megtal�l�sa

Romantika

M�v�szeti mozgalom, amely �szak-Eur�p�ban �s az Egyes�lt �llamokban vir�gzott a XVIII. sz�zad v�g�n �s a XIX. sz�zad elej�n. Megnyilv�nul�sai annyira k�l�nb�z�ek, hogy j�form�n lehetetlen meghat�rozni. A romantikus fest�k elfordultak az intellektu�lis fegyelemt�l, �s a k�pzeletre, illetve az �nkifejez�sre helyezt�k a hangs�lyt. Festm�nyeiken gyakran �br�zoltak emelkedett �rzelmeket: f�lelmet, vigasztalans�got, gy�zelmet �s igaz szerelmet.

Delacroix, Eug�ne: A taillebourgi csata

Friedrich, Caspar David: A Kr�taszikl�k R�genen

Szimbolizmus

Irodalmi �s fest�szeti mozgalom, amely Franciaorsz�gban vir�gzott a XIX. sz�zad v�g�n. A szimbolista fest�k elutas�tott�k a realizmust; �gy v�lt�k, a festm�nyeknek gondolatokat �s lelki�llapotokat kell k�zvet�teni�k, nem pedig csak egyszer�en lem�solniuk a l�that� vil�got. St�lusuk az �kszerszer� gazdags�gt�l a fak� szer�nys�gig v�ltakozott, de mindannyian a m�ss�g �rzet�nek a megjelen�t�s�t t�zt�k ki c�lul. N�pszer�ek voltak a vall�si �s mitol�giai t�m�k; az erotika, a hal�l �s a b�n �br�zol�sa is gyakran el�fordult.

Moreau, Gustave: Galatea

Szuprematizmus

A XX. sz�zad elej�n Kazimir Malevics orosz fest� �ltal kifejlesztett st�lusir�nyzat. Tiszta m�rtani - absztrakt - form�kra szor�tkozik, ezekkel k�v�n el�rni minden hat�st.

Malevics, Kazimir: Szuprematizmus

Sz�rrealizmus

A sz�rrealizmus Franciaorsz�gban, az 1920-as �vekben sz�letett. F� teoretikus�nak, Bretonnak a szavaival, az volt a c�lja, hogy “feloldja az �lom �s a val�s�g k�z�tt kor�bban felt�telezett ellentmond�st”. A megszokott ker�kv�g�sb�l kiz�kkent�, illogikus jeleneteket festettek fotografikus pontoss�ggal, furcsa teremtm�nyeket alkottak mindennapi t�rgyak gy�jtem�nyeib�l, valamint �j fest�szeti technik�kat tal�ltak ki, amelyek hagyt�k, hogy a tudattalan kibontakozzon. A figurat�v sz�rrealista k�pek egy elidegenedett vil�got �br�zolnak, amelynek k�pzetei az �lomszer� nyugalomt�l a lid�rcnyom�sig v�ltakoznak.

Dali, Salvador: Az eml�kezet �lland�s�ga

Chagall, Marc: Feles�gemnek

�mos Imre: L�tom�s

Anna Margit: B�bu I

Gul�csy Lajos: Az �piumsz�v� �lma