Impresszionizmus a k�pz�m�v�szetben

Az impresszionizmus t�rt�nete egy nem impresszionista fest� m�k�d�s�vel kezd�dik. �duard Manet volt az, aki munk�ss�g�val, �jszer� l�t�sm�dj�val utat mutatott fiatalabb fest�knek. Felfedezte, hogy a vizu�lis jeleknek megvan az �nmag�ban meg�ll� rendje. 1863-ban k�t, botr�nyt kiv�lt� k�pet is festett, a Reggeli a szabadban �s az Olympia c�m�t. Mindkett� kiv�ltotta a kispolg�ri pr�d�ria d�h�t, szem�rmetlens�ggel v�dolt�k, pedig mindk�t k�p egy-egy ismert festm�ny hat�s�t mutatja. Ink�bb az volt az ellen�rz�s oka, hogy az elfogadott akad�mist�kkal ellent�tben Manet a sz�nekre �p�t, a t�rhat�st a kromatikus elemekkel hangs�lyozza. Mindk�t m� nagy felt�n�st keltett az akkor indul� impresszionista fest�k k�z�tt, b�r a m�v�sz akkor m�g nem v�llalt k�z�ss�get vel�k. Sohasem dolgozott az impresszionizmus munkam�dszer�vel, �s sz�vesen haszn�lt feket�t. Utols� �veiben sz�lettek azok a festm�nyek, amelyek az impresszionizmus hat�s�t mutatj�k.

Manet munk�ss�g�n t�l megvolt m�g egy el�felt�tele az �j st�lus kialakul�s�nak: egy tehets�ges m�v�szekb�l �ll� fest�csoport megsz�let�se. Tagjai p�ntekenk�nt a p�rizsi Guerbois-k�v�h�zban j�ttek �ssze, itt volt t�bbek k�z�tt Manet, Monet, Pissarro, Degas, �s a h�res f�nyk�p�sz, Nadar. Ezek a m�v�szek szinte mind elk�telezett h�vei voltak a plein air t�rekv�seknek. A szabadban fest�s nem az � gondolatuk volt, de az impresszionist�k vitt�k v�gig a legnagyobb m�v�szi elt�k�lts�ggel. A 60-as �vekt�l nem csak t�jk�peket festettek, hanem figur�lis plein air kompoz�ci�kat is, szabadt�ri jelenetekben �br�zolt�k a kort�rsak �let�t. B�r a plein air a term�szethez, a t�jhoz kapcsol�dott, a fest�k kezdt�k felfedezni a vil�gv�ross� alakul� P�rizs var�zs�t is. Manet Zene a Tuileri�k kertj�ben c�m� k�pe volt a kezd�pont a v�rost bemutat� festm�nyek sor�ban.

1854-t�l jutottak el Franciaorsz�gba a jap�n metszetek, amelyek szint�n nagy hat�ssal voltak a fiatal m�v�szekre, els�sorban az �jszer� k�pszerkeszt�ssel. Gyors�totta az impresszionizmus fejl�d�s�t a f�nyk�p�szet fejl�d�se is. A pillanatfelv�tel, az �jszer� r�gz�t�sm�d foglalkoztatta �ket.

Csoportt� szervez�d�s�ket gyors�totta, hogy a hivatalos Szalon nem adott lehet�s�get a megmutatkoz�sra, m�rpedig egy m�v�sznek l�tk�rd�s volt egy ki�ll�t�son val� szerepl�s. Els� ki�ll�t�suk 1874-ben volt, ahol bemutatt�k Monet Impresszi�, a felkel� nap c�m� k�p�t. A csoport innen kapta a nev�t. Az els�n�l is nagyobb vihart kavart az 1876-ban megrendezett m�sodik ki�ll�t�s, a k�zv�lem�ny csak a 80-as �vek m�sodik fel�t�l kezdett megb�k�lni az impresszionist�kkal, amikor m�r �jabb csoportok megjelen�se borzolta a ked�lyeket. Nyolcadik, egyben utols� ki�ll�t�suk 1886-ban volt.

Jellemz�i

Az impresszionizmus a modern m�v�szet els� jelent�s forradalma volt, amely mag�t az �rz�ki benyom�st, az impresszi�t r�gz�tette. Az impresszionist�k els�sorban a f�ny fest�i voltak, az adott dolgokat �gy �br�zolt�k, ahogyan adott pillanatban l�tt�k, ez az �lm�ny vezette az ecsetj�ket. A f�ny felbontja a sz�neket, a leveg� rezg�se elmossa a szil�rd k�rvonalakat, a fel�leten reflex-hat�sok vibr�lnak. A kritika �s a k�z�ns�g g�nyol�d�sa ellen�re szil�rdan kitartottak ezen elvek mellett.

Ebb�l a l�t�sm�db�l k�vetkezett a saj�tos impresszionista fest�stechnika: a v�sznon apr�, tiszta sz�nfoltokat raktak egym�s mell�, amelyek megfelel� t�vols�gb�l n�zve optikailag keverednek, �s a szeml�l�ben kiv�ltj�k a megfelel� sz�n-benyom�st. A feket�t elhagyj�k, vagy a minim�lisra cs�kkentik. A szobr�szatban az impresszionizmus a felfokozott kifejez� er�ben, a felsz�n mozgalmas f�ny-�rny�k j�t�k�ban jelenik meg. Igaz�n impresszionista szobr�sznak szinte csak Rodint tekinthetj�k. N�la hi�nyzik a szil�rd szerkezeti v�z, a tulajdonk�ppeni szigor� kompoz�ci�, gyakran r�gz�ti a mozg�st, a hirtelen mozdulatot, a pillanatszer�t, a lebben�t. Monet vette �t a jap�n fametsz�k kedvelt elj�r�s�t, az azonos mot�vum sorozatszer� feldolgoz�s�t, ez az elj�r�s az � tev�kenys�ge nyom�n v�lt az impresszionista alkot� m�dszer protot�pus�v�. Legh�resebb p�ld�ja ennek a roueni katedr�lis homlokzat�r�l k�sz�tett sorozata.

Impresszionista m�v�szek

Fest�k

• Claude Monet (1840-1926)
• �douard Manet (1832-1883)
• Edgar Degas(1834-1917)
• Auguste Renoir(1841-1919)
• Camille Pissarro (1831-1903)
• Adolf von Menzel (1815-1905)
• Max Liebermann (1847-1935)
• Arnold B�cklin (1827-1901)
• Lovis Corinth (1858-1925)
• Max Slevog (1868-1932)
• James Mac Neill Whistler (1834-1903)
• Hendrik Willem Mesdag (1831-1915)
• Frans Courtens (1854-1943)
• Anton�n Slav�cek (1870-1910)
• Nicolae Jon Grigorescu (1838-1907)
• Stefan Luchian (1868-1916)

Szobr�szok

• Auguste Rodin (1840-1917)
• Medardo Rosso (1858-1928)
• Pavel Dobrovics Trubeckoj (1866-1938)

Az impresszionizmus Magyarorsz�gon

K�pz�m�v�szek

• Szinyei Merse P�l (1845-1920)
• Holl�sy Simon (1857-1918)
• Str�bl Alajos (1856-1926)
• Ferenczy K�roly (1862-1917)

forr�s: Wikipedia